A “Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum” célkituzése, hogy a papnövendékek szellemi és lelki érettségét, a tudományokban való jártasságát és pasztorális képzettségét elmélyítse és elosegítse. A következokben a kollégium által biztosított képzés akadémiai és lelkipásztori vonatkozásait mutatjuk be.

A lelkipásztori képzés helye nagyrészt a kollégium, részben azonban az otthoni egyházmegye, illetve más, ennek megfelelo helyek. (Olaszországban vagy a növendék hazájában).

A lelkipásztori képzés ezt a fejezetet három címszó alatt tárgyaljuk: tartalom, idopont, helyszín.

A valóságban természetesen ez a három címszó tartalma átfedi egymást. A kollégium számára nem kötelezo érvényuek a püspökkari konferenciák által kibocsátott rendelkezések a papképzést illetoen, mivel a növendékek több mint 10 országból, és kb. 50 egyházmegyébol származnak. A kollégiumi közösségi élet és a kiképzés alapját és irányvonalát a kollégium szabályzata, az “Ordo Pontificii Collegii Germanici et Hungarici” biztosítja. Ezt a szabályzatot a jezsuita rend generálisa hagyta jóvá, és a katolikus kongregáció engedélyezte.

Tartalom

A nevelés részeként eloször is megemlítendo a “Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum” mindennapi közösségi élete. A közösséget a közép- és kelet-Európából származó diákok, a jezsuita elöljárók és a szerzetesnovérek alkotják. Nem egyértelmu, hogy egy közösségi élet jól muködik, sokkal inkább ez egy megvalósítandó feladat, de ugyanakkor ajándék is.

Egy másik meghatározó eleme a képzésnek a sajátos ignáci lelkiség. Úgy az egyén, mint a közösség lelki életét meghatározzák Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatai, illetve a lelkek megkülönböztetésérol szóló tanítása (vö. 1 Tessz 5,21). Ennek biztosítására a kollégium vezetése a jezsuita rendre van bízva. Ugyanakkor a germanikusok és hungarikusok az éves lelkigyakorlatok alkalmával belsoleg is elmélyülhetnek az ignáci lelkiségben.

Nem lehet a tudományos képzést elválasztani a lelki élettol. A tudományos képzés, mely rendszerint a jezsuiták által vezetett egyetemeken folyik, egyben Szent Ignác lelkiségét is közvetíti, és ezáltal a lelki képzés harmadik tényezojévé válik. Ebben a keretben a következo kérdések kerülnek elotérbe: milyen helyet foglal el a tudomány életünkben, hogyan lehet a tudományt a gyakorlatban alkalmazni, illetve kit is szolgál a tudomány.

Végül a negyedik tényezo , hogy maga a képzés Rómában történik: Róma a katolikus Egyház központja, de ugyanakkor a város Európa és a világtörténelem szempontjából is nagy jelentoséggel bír. Róma az emberiség felértékelhetetlen kulturális értékeinek egy igen gazdag hagyatékát mondhatja magáénak.

Idopont

Az alapciklus alatt a növendékeknek a következo gyakorlatokat kell elvégezniük: plébániai és szociális munka, katekézis iskolában vagy egyéb helyen, valamint ifjúsági tevékenységek és felnottképzés. Úgyszintén erre az idoszakra esik az admisszió, a lektor- és akolitusavatás.

A tanév folyamán pasztorális kurzusok és gyakorlatok egészítik ki az akadémiai képzést. Tartalom szerint ezek a homiletikát, a liturgikát, a szerpapi és áldozópapi teendokbe való bevezetést, a gyóntatásra való felkészítést illetve a prédikációk kiértékelését foglalja magába.

A egyetemi fokozat megszerzése után a papnövendékek gyakorlati pasztorális évet végeznek, rendszerint a saját egyházmegyéjükben. A gyakorlati év alatt, vagy ennek befejezésével a növendékeket diakónussá szentelik. A papszentelés a germanikusok számára rendszerint Rómában történik, a hungarikusok számára otthon.

Helyszín

A germanikus és hungarikus papnövendékek kiképzése a kollégiumban, Rómában, Olaszországban és az otthoni egyházmegyében történik.

A kötelezo vagy ajánlott házi programokon kívül minden növendéknek megvan a lehetosége, hogy egy római plébánián, egy szociális intézmény keretében vagy egy más erre alkalmas környezetben, pasztorális tapasztalatokat szerezzen.

Olyan napokon, amikor a tanítás szünetel (például a húsvéti idoben), kiváltképpen ha már felvették az egyházi rend szentségét, a diákok az olasz plébániákon vállalhatnak kisegítoi lelkipásztori munkát.

Végül ajánlatos, hogy a növendékek a gyakorlati évet a saját egyházmegyéjükben végezzék, hogy azt a részegyházat, ahol majd késobb szolgálatot kell teljesíteniük, ezáltal jobban megismerjék.