A Germanicum et Hungaricum minden kispapja eloször a saját egyházmegyéje szemináriumába lép be. Nem lehet közvetlenül a Collegium Germanicum et Hungaricumba papképzésre jelentkezni.

Csak azon országokból érkezo kispapokat lehet felvenni, akik papképzését – a 16. századi alapítódokumentumnak megfeleloen – támogatni kell. Ez a közép- és észak-európai valamint néhány közép-kelet-európai országra vonatkozik.

Szokás szerint a kispapok eloször az otthoni szemináriumban két évet végeznek. Ha lehetséges, meg kell szerezniük a bakkalaureátust filozófiából. Megalapozott kivétel esetén a filozófiai képzés elso szemeszterétol is felvételt lehet nyerni a kollégiumba.

A megyéspüspök ill. a szeminárium rektora választja ki és jelenti be a kollégium rektoránál a jelölteket, akiknek Rómában kell képzésüket befejezniük.

Felvétel elott rendszerint a rektor személyesen elbeszélget a jelölttel.

Aki a Germanicum et Hungaricumba jelentkezik, Rómában eloször a Pápai Gregoriana Egyetemen végzi a teológiai alapképzést (primo ciclo di teologia), amit teológiai bakkalaureátussal zár le. A saját egyházmegyében végzett pasztorális év után a licenciátus megszerzésére tér vissza (secondo ciclo). A Bolognai Egyezménynek megfeleloen ezt a késobbiekben Bachelornak és Masternek fogják hívni.

Azok a teológusok, akiket már pappá szenteltek és egy szakirányú továbbképzésre (licencia vagy doktorátus) Rómába küldenek, rendszerint csak abban az esetben jöhetnek a Germanicum et Hungaricumba, ha az alapképzést is ott végezték. Bár ez esetben is lehetnek megalapozott kivételek, inkább ajánlatos Róma számos papi kollégiumának valamelyikében felvétel iránt érdeklodni.

A szeminarista személyiségének annyira szilárdnak kell lennie, hogy a nyelvi és kulturális váltás nehézségeivel megbirkózzék, az idegenszeruséget és a magányt el tudja viselni, ami eloszöris a családtól és a barátoktól való búcsúzást jelenti.

Megfelelo nyitottsággal kell érkeznie, hogy a kollégium és az egyetem kulturális sokszínuségébe be tudjon illeszkedni, és az egyházi környezet és a kultúrák sokszínuségét is inkább a gazdagodás lehetoségeként, semmint fenyegetésként fogja fel.

Készen kell állnia arra, hogy lelki fejlodése egy lelkivezeto irányítsa mellett történjék, és a képzés éveiben a kollégiumban a lelkiélet útján ignáci szellemiségben formálódjék.

Mivel az ötéves filozófiai-teológiai alapképzés után egy legalább kétéves szakirányú továbbképzést kell Rómában végeznie, jó egyetemi eredményekkel kell rendelkeznie, tekintve, hogy e tanulmányi követelményeknek idegen nyelvu képzés mellett is meg kell felelnie. Azok számára, akik vizsgaeredményei közepesek vagy gyengébbek, ez általában túlzott elvárás.

Aki képzését a Germanicum et Hungaricumban kezdi, anyanyelve mellett két idegen nyelvet kell . A kollégium nyelve a német, és aki Rómába egyetemi tanulmányokra jön, ezen a nyelven is tudnia kell legalább alapszinten. Az olaszországi élethez és mindenekelott a Gregoriana Egyetemen végzett tanulmányokhoz jó olasz tudásra van szükség. Ezt segíti az egyetem megkezdése elotti hetekben végzett intenzív nyelvkurzus, amit a kollégium szervez. A 2006/07-es tanévtol kezdve a Gregoriana Egyetemen minden újonnan beiratkozott diáknak egy olasz nyelvi tesztet kell írnia, ami az egyetem megkezdéséhez szükséges normatív nyelvismeretet ellenorzi. Akinek ez a teszt nem sikerül, beiratkozhat ugyan, de addig nem teheti le a féléves vizsgákat, amíg ezt a tesztet sikerrel meg nem írja.

Mivel a Germanicum et Hungaricum képzési rendszere nagy hangsúlyt fektet a lelki élet és a tanulmányok alakításának személyes felelosségére, minden szeminaristától elvárják, hogy a saját képzése alakításának felelosségét fokozatosan átvegye – akkor is, ha az eddigi éveket inkább egy erosen szabályozott élet- és tanulmányi rend jellemezte.

A kollégiumban fontos a közösség jellemzo és formáló dinamikája. Ezért mindenkitol elvárják, hogy hajlandó legyen a közösségi életben részt venni, azt aktívan formálja és saját adottságaival és érdeklodésével testvéri, kulturális és liturgikus téren támogassa.