A 16. század közepén Németország a reformáció hatására csaknem kettészakadt. Johannes Morrone bíboros a szívén viselte az egység ügyét, de ehhez telógiailag képzett, hívő papokra lett volt szüksége. Szent Ignác és III. Gyula pápa támogatásával sikerült egy szemináriumot alapítania világi papok számára, amelynek megnyitására 1552. október 28-án került sor.

Országok, ahonnan érkezünk

Kezdetben Felső-Németországból érkeztek a tanulók, a történelem folyamán azonban a kollégium vonzási körzete megnőtt és megváltozott. Ennek a folyamatnak egy fontos lépése volt, amikor 1580-ban Német-Magyar Kollégium néven egyesült a két intézmény.

Az alapító akartának megfelelően a jelenleg a házban lakó 66 diák elsősorban a Szent Német-Római Birodalom és a magyar Szent Korona országainak területéről érkezik Rómába, hogy itt kapja meg a papi szolgálathoz szükséges képzését.

A jelenlegi helyzet

Az idei tanévben a diákok elolszlása a következő:
66 tanuló a házban, 25 diák pasztorális éven. Ez összesen 91 diák 51 egyházmegyéből, 17 országból. Közülük 14 német anyanyelvű, 12-en Németországból, 2-en Ausztriából; magyar anyanyelvűek 16-an vannak, 13-an Magyarországról, 2-en Erdélyből, 1 diák Szerbiából. A horvát közösséghez 19-en tartoznak, 12-en Horvátországból, 7-en Bosznia-Hercegovinából. 7-en Szlovéniából, 6-an Szlovákiából. Egy-egy diák származik Dániából, Finnországból, Koszovóból és Montenegróból.

A kollégium elmúlt 100 évére visszatekintve azt figyelhetjük meg, hogy a diákok több mint 80 különböző egyházmegyéből érkeztek ide. A fentebb nevezett országokon kívül voltak növendékeink Izlandról, Olaszországból, Norvégiából, Svédországból, Lettországból, Luxemburgból, Csehországból és Ukrajnából is.